Erre az oldalra várjuk minden kedves hozzászólónk véleményét.
Hozzászólást az oldal alján írhat.
Kategóriák
Veresi Küzdősport EgyesületVeresi Küzdősport EgyesületErre az oldalra várjuk minden kedves hozzászólónk véleményét.
Hozzászólást az oldal alján írhat.
556 hozzászólás a(z) “Vendégkönyv” című bejegyzéshez
Kedves Gyuszi bácsi!
Ugyan alig egy éve járok csupán judozni a Veresi Küzdősport Egyesületbe, de már az első edzésen tudtam, hogy itt a helyem. Rengeteget fejlődtem, és nem csak fizikailag, de emberileg is. El se tudom mondani, hogy mennyi mindent adott nekem az egyesület, Gyuszi bácsi, és talán nem is tudom eléggé megköszönni. Bármikor (és legyen szó bármilyen) segítségről, számíthattam Gyuszi bácsira és Robira. Arról nem is beszélve, hogy az egyik legjobb edző, akivel valaha találkoztam. A versenyeimen Gyuszi bácsi jelenléte számomra rengeteget jelent, hogy velem izgulja és szurkolja végig a meccseket, támogat, és tartja bennem a lelket.
Az egyik legjobb döntésem volt, hogy judozni kezdtem, mert alig pár héttel utánam csatlakozott hozzánk a húgom is. A judo minket is összekovácsolt, a sok közös edzés, a közös küzdelmek és övvizsgák (amikre együtt készültünk fel). Boldog vagyok, mert tudom, hogy a lehető legjobb helyen van.
A Veresi Egyesületnek köszönhető, hogy apukánk is újra tatamira lépett több év kihagyás után és nemrég két fiatalabb testvérünk is kedvet kapott a judo-hoz.
Külön szeretném megköszönni a családi edzéseket, ahol legutóbb már mindannyian résztvehettünk, felejthetetlen élmény volt!:)
Nagyon szeretjük Gyuszi bácsi!! 🙂
Köszönök mindent!
Zsófi
Tisztelt Gyuszi bá! Végignézve a Dinósport legútolsó hiradását gratulálok Robi eddigi eredményeihez és ahoz a munkához , amit végzel, hogy kiváló versenyzőid legyenek de az is fontos, hogy aki nem is akar BAJNOK lenni hanem “csak lejár ” edzésekre , egészséges fiatal legyen és szenvedélybetegsége a judo, illetve a sportos élet és mozgás legyen. Robi mai születésnapjához meg sok boldogságot kivánok és további sikereket!
Szeretném megköszönni Gyuszinak és Gyurinak a Cross Training Instruktori tanfolyamon nyújtott kiváló teljesítményüket, amivel felejthetetlenné tettétek számomra az egész képzést. Rengeteget tanultam mind szakmailag és emberileg is! Az oktatás nagyon gyakorlatias volt, rengeteg újdonságot tanultam, új eszközökkel ismerkedtem meg (bolgár zsák, kalapács, kötél). Zárójelben megjegyzem, hogy a kollégáim nagyon élvezik, hogy tovább képeztetek, ma is emlegettek Titeket az edzésen!
Külön köszönöm Gyuszinak, hogy elmagyarázta a Professzor és a Cápa együttműködésének a titkát! Működik!
A tanfolyamot csak ajánlani tudom! Rengeteg új információ, fantasztikus hangulat, két csodálatos oktatóval!
Köszönöm,
Vágvölgyi Kriszta
…nyolc órakor mérlegelés, de délig nem léptünk tatamira. Ráértünk volna 10 órakor kelni és kényelmesen odaérni. Helyette 5 órai kelés és sietve mérlegelés. Idegtépő várakozás, cirka 160 induló. Egyenesági kiesés. Türelmetlenség, gyorsan fogyatkozó levegővel, pár négyzetméteren. Őrület. Mégis a gyerek türelme szinte határtalan. Nem izgul. Apa és Anya tűkön, Dani a tatami szélén ül. Végre! Szólítják. Hármas tatamira készül Szégner Dániel. Nagyerünk Fiam! Jime! 29 másodperc és vége. Ippon. De valami nagyon fura ebben az ipponban… Meghajlás és taps. Ahogy a Nagymester Ilyés Gyula mondaná: PIPA. Csak néhány perc és ismét szólítják. Magabiztos tatamira lépés, az ellenfél méregetése és Jime! Hoppá! Azonnal támad az ellenfél, mint a villám. Nagyon meglepve Dánielt. Szinte elsodorja. Földre viszi, szemvillantás alatt lefogja és nincs mese, itt ordítani kell, hogy Dani! Dani, kifelé onnan, Dani, Dani, térdelj föl! Dani! Kifelé! Huh… Sikerült szabadulni. Jujdemeglepett minket is, de Dánielt legfőképpen. Mate! Ismét egymással szemben, de most már könnyes szemmel áll fiam, mert igen csak megszorongatták! Látom rajta, érzi hogy ez kemény, irdatlan kemény ellenfél. Kerstner Robi ezer idegszála a helyzethez igazodva, pattanásig feszül! Szinte ordít: Dániel! Mi érünk oda előbb! Mi érünk oda előbb! Jime! …és nem. Nem értünk oda előbb. Elsöpró erejű támadás. Megint. Fiam szinte földbe gyökerezett lábakkal várta ellenfelét. Megint a földön. Éreztem, fájhat neki. Látva arcát, mely cékla vörössé vált már alig mertem oda nézni. Kriszti torka szakadtából ordít: Dani, kifelé onnan! Ismét szabadult, de már szemmel látható a fájdalom az arcán. Megteltek a könnycsatornák, szemét dörzsölve, óvatos pillantást vet rám. Mate! Tehetetlennek érzem magam. Robi Mester folyamatosan adja a tanácsokat, csak úgy rezeg a dobhártyám. De fiam csak dörzsöli a szemét. Még mindig nem dőlt el semmi. Érezzük, erős judót ad az ellenfél. Nagyon erőset. Utolsó félig rekedt hangon, a Jime után rögtön ordítom: nyúlj fel Dani és azonnal dobj! Az ellenfél ismét elsöprően rohan rá. Nyúljfeldaniésegybőldobj!!!!! ÉSIIIIGEEEENNNNN!!!!! Abban a másodpercben amikor az ellenfele megint megragadja és felemeli a bal lábát, abban a pillanatban Danikám bal keze fent és azonnal kontráz. A másodperc tört része alatt csattan a földön az ellenfele. Ippon! Valaki adjon egy nyugtatót. Nekem. Ha lehet mindjárt kettőt is. Ahogy Gyuszibácsi mondaná: PIPA. Meghajlás és taps. De van valami nagyon fura ebben az ipponban is… Van egy kis idő, rendbe tenni a sérült lelkeket, Robi Mester szorgalmasan teszi is. Pár perc és itt a harmadik az arany éremért. Uh…. Nagyerünk fiam! IV. Kyus lánny ellen indulsz csatába! Nem semmi ellenfél, keményebb meccs előtt állsz, mint eddig! Meghajlás és Jime! Balogh Hetti, már nagyon rutinos versenyző, leginkább párosával eszi ellenfeleit. Mindketten egymásnak feszülnek. Test, test ellen. Többször földre kerülnek. Be kell vallani, Hetti rutinja ámulatba ejtő. Nem csak erős, de nagyon technikás ellenfél. Mégis Mate lett belőle. Nem sikerült leszorítania Dánielt. Jime! Hetti rutinja megmutatja, hogy tanult Dániel második mérkőzéséből és esze ágában sincs neki rohanni Dánielnek, mert Dániel képes álló helyzetből ippont dobni, mindezt az ellenfél támadó lendületéből, akárcsak a JU DO jelentése: lágy út. Ezért Hetti óvatosan de erősen keresi a fogást. Meg is találja. Ismét a földön vannak. Hetti nagyon jó fogást talál. Innen nincs, vagy nagyon nehéz a kiút. Telnek a másodpercek és megvan a leszorítás. Hetti aranyérmes. Megérdemelten. Fiam, ezüst érmes. Szintén megérdemelten! Fáj a nyaka, a karja. Talán a lelke is, hiszen egy lépésre volt az aranyéremtől. De lassan megnyugszik. Mi is. Tudjuk, kellett ilyen mérkőzés is, hiszen ma itt a KÖZGÁZ kupán nagyon sok remek Judoka volt jelen. Jobbnál jobb klubok hozták el a legérdemesebb tanítványaikat. Számomra büszkeség hogy fiam is itt lehetett, a Veresi Küzdősport Egyesületet képviselve. Fiam súlycsoportjában 8 versenyző indult. Mind remek Judokák. Fiam a második helyen ezüstéremmel végzett, sokszor heroikus és fájdalmakkal teli mérkőzéseken. De nem ígértek mást. A Judo ilyen. Sokszor fáj, sosem könnyű. Ahhoz hogy PIPA legyen, nagyon meg kell küzdeni. Ezt tanulja heti három alkalommal attól aki 40 éve áll a tatamin és a hatodik danját birtokolja, számos országos és külföldi sikerrel és tanítványa valamint segéd edzője is ebben a szellemben dolgozik. Lehetek picit büszke az adatokra? Szégner Dániel Zoltán, 8 éves. Picit több mint két éve Judozik. 12 versenyen indult eddig. 12 az érmek száma. Sárga övén díszeleg Ungvári Miklós aláírása. Sosem késik az edzésekről. Mindig lelkes és van példaképe. Hogy álmai valóra válnak-e, vagy változnak, azt nem tudom. De szeretne olyan magasságokba jutni mint Gyuszibácsi v. Robibácsi. De az olimpia is napirenden van nála. Nekem azért jó. Merthogy legnagyobb fiam, sikeres BJJ-s akit mestere versenyre akar vinni, mert 15 évesen csomagolja összefelé a meglett edzőtársait. Középső fiam érdemeit épp az előbb soroltam. Csajszikám 36 évesen már V. Kyus, döntött és keményen beleállt. Heti két alkalommal Judozik és egy alkalommal CrossFitt edzésre jár. Legtörpébb fiam aki 4 éves alig várja hogy Judos lehessen és elkezdhesse a küzdelmet. Azért ez jó dolog. Nem mellesleg a Veresi Küzdősport Egyesület Szárnyai alatt épülünk. Van ott sok életvezetési jó tanács, mentális képzés a nehéz napokra, munkahelyi problémák kezelése olyan személytől, aki megjárta azt az utat ahová sok ember még csak most tart. Jellembéli problémákat egyengetünk és azért összeszedünk több mint 1000 érmet is mert van ott Judo is. No meg CrossFitt és némi Ketlebel, meg egy kis Sumo. Ilyen hely ez. Mi szertjük, mert sokkal többet ad, mint egy egyszerű edzés. Néha ugyan sírunk és dörzsöljük szemünk, de tudjuk, van út előre és sosem adjuk fel. Veresi Judos sosem fekszik hason. Így tanultuk Ilyés Gyulától és Kerstner Róberttől. Tudod, ott fent az emeleten.
VeresJUdo. Megint.
ennyi
Szeretném itt is megköszönni Gyulának és Gyurinak a kiváló oktatást, a felejthetetlen élményeket!
És köszönöm Nektek is, hogy ilyen remek lányoktól-fiúktól kaphattam segítséget és tanulhattam Tőletek!
Mert tanulni jó.
Folyamatosan tanulni nagyon jó.
Egymástól tanulni Öröm.
Hálás vagyok Mindenkinek, és kérlek Benneteket, hogy most így a vizsga után ne veszítsük Egymást szem elől.
Ebben a zárt csoportban osszuk meg Egymással a tapasztalatainkat ezután, az edzésekről, a problémakezelésekről, a sikereinkről, egyszóval mindarról, ami a Többiek számára is hasznos, építő és motiváló lehet.
Big Respect!
Osu!
Tisztelt Gyula bácsi!
Ezúton szeretném megköszönni a hétvégi cross-training instruktor képzésen való munkátokat melyet véleményem szerint a Zala Gyurival a lehető legjobban vittetek véghez. Nem vagyok az a posztolgatós, kommentelős típus, sok hasonlóság van bennünk, én sem vagyok az a “dícsérgető” ember, de igenis tudják meg a komment olvasói, hogy egy olyan képzés, amit ti ketten összehoztok az “éri az árát!” Felépített, összeszedett, gyakorlatias oktatás figyelve a legkisebb részletekre is, nem ledarálva, hanem a kérdéseinkre választ adva haladva a kitűzött cél felé.
Mindenkinek csak ajánlani tudom! Köszönöm!
Amit míg élek el nem felejtek! :
“A darabszámból hajlandó vagyok engedni, de a tartásból nem!”
Tisztelettel:
Kertész Tamás
Sziasztok!
Cross Training instruktor képzésre jelentkeztem, amit nagyon emlékezetes maradt számomra. Ilyenkor jön rá az ember ,hogy van hova fejlődni és a tanulásból sosem elég. Rengeteg új és érdekes feladatokat és azoknak a helyes kivitelezése került sor. A gyakorlatokat átvettük, az oktatók felhozták a hiba lehetőségeket és a gyakorlatokat ki is próbáltuk, ezért azt hiszem, hogy nem maradt az emberben kérdés. Amiért mentem, annál sokkal többet kaptam. A képzésen nem csak a két oktatótól lehet tanulni, hanem a saját társunktól is, mivel a helyszínen edzésterveket is kellett csinálni és azokat ki is beszéltük a kollégákkal és elég vegyes volt a társaság, így mindenki bele tudott tenni az ő területéről egy – két szakmai morzsát. A közös bemelegítés, levezetés is nagyon jó ötlet, ezt azért írom , mert még itt is tudtatok újat mutatni és a kollégák is.A hétvége jól fel volt építve és nem arra ment az egész, hogy ledarálják az anyagot és mindenki mehet amerre lát. Hanem amikor a társaság már kezdte elveszíteni az önkontrolt, mozgáskoordinációt, koncentrációt, ezzel elkerülve a sérülés veszélyeket, akkor lett vége a gyakorlati része, ami számomra nagyon szimpatikus.
Azok szerencsések közé tartozhatok, akik hallhatták Ilyés Gyula élte legmélyebb pontjáról való felállást (van még a pincében) Aki, érti az tudja mire gondolok, aki nem az pedig keresse a lehetőséget, hogy a történet elmesélje neki Gyula. Rengetegszer az eszembe jut, köszönöm Gyula, hogy ezt megosztottad velünk( a nap fénypontja volt) + professzor és a cápa 🙂
Köszönöm szépen a lehetőséget és a ti hozzá állásotokat, köszönöm, hogy ezt a sok oldalú nagy tudást meg osztjátok velünk. Számomra nagy meg tiszteltetés volt, hogy Két olyan remek embertől tanulhattam , akik mögött vannak eredmények, sikerek, történetek, bukások és annál is nagyobb kitartás az újra kezdéshez.
Köszönöm T.sz: Miklós Ligetvári
Sziaszok és köszi a visszaigazolást!
És most nemcsak az fb-re gondolok…
Örülök, hogy így alakult.
Tegnap kérdezték, hogy ha röviden kellene mondani valamit a hétvégéről, akkor mi lenne az…
“Jó volt az anyag, a tanulás, a fejlődés lehetősége, kitekintés a jitsuból, megismerni más embereket, szemléletet, más sportokat, kapcsolatépítés, brand-építés…. Sorolhatnám napestig”
De ha a lényeget akarom megragadni, akkor azt mondom, amit mindig is éreztem a sportban, főleg azért, mert – ahogy említettem – rosszul születtem:
Csak az a pillangó repülhet, amely önmagát szabadítja ki gubójából.
Az elmúlt 7 év sok sérülést hozott, és agyban is kezdett bekorlátozni, lassan hittem a testemnek, hogy itt a határ, beleöregszem a koromba.
De most Ti újra megtanítottatok szárnyalni: agyban és testben is.
Nagy Hála érte!
Osu!
2013-at írtunk. Megtörve, céltalanul érkeztem vissza az élsportolói álmom szertefoszlásával együtt. A cba-ba menet megláttam a Judo feliratot a tűzlépcsőn. Fölmentem és egy nagyon kedves edző fogadott. Ő Gyuszi bácsi. Nagyon megtetszett a terem és ahogy fogadtak. Teljesen kívülállóként az első edzésen Gyuszi bácsi bemutatott a nagyérdeműnek, elmondta az eredményeimet és a ők szívesen fogadtak. Szinte azonnal csapattag lettem. Elkezdtem ismét fejlődni, újra otthon éreztem magam, ismét lett életcélom! A mai napig nem tudom miért de, egy év se telt el és Gyuszibácsi felkért egyből 2 csoport vezetésére is. Azonnal elfogadtam. Egy álmom vált valóra, hogy a szeretett sportágam edzőjeként tevékenykedtem. Nemsokára 2015-ben áprilisban indultam egy Grappling europa bajnokságon ahol Gyuszi bácsi felkészítése eredményezte 3.helyezésemet. Meglátott ismét bennem valamit a Mester. Soha el nem felejtem, hogy miután az EB után hazaértem hajnalba reggel keltem is és Gödöllőre mentünk bemutatót tartani. Nem sok kedvem volt hozzá. De Gyuszi bácsi babonás és nem mond semmit csak azt, hogy GYERE! 3 óra alvás után keltem mert menni kellett. Lezajlott a bemutató mindenki jól érezte magát sok gyereket vittünk és nagyon színesre sikerült a bemutató. Ezután az Igazgató Úr közölte, hogy szívesen lát szeptembertől. Micsoda? Engem? Hol? Miért? Akkor lépett hozzám Gyuszi bácsi és gratulált a remek bemutatóhoz és az új munkahelyemhez. Tessék? Én? Egyedül? Gyuszi bácsi válasza: “Hát nem is ÉN!” Nagyon megijedtem. De egyben nagyon örültem is. Egy saját Dojo. Saját tanítványok. DEJÓÓÓ. Szeptemberbe el is kezdtük. Körülbelül 15-20 fővel kezdtem el az edzéseket a Szent Imre Katolikus Általános Iskolába Gödöllőn. Ez hagyján, Októberbe tárgyalásra voltam hivatalos Gyuszi bácsival együtt Bagra. Kérdem: Miért? Minek? Hol? Válasz: Nem mondok semmit mert babonás vagyok. Ez biztató volt és egyben félelmetes is. Olyan szeretetet és törődést kaptam az igazgató nőtől és a kicsiktől mint még soha. Az iskolajárás után ismét gratuláltak nekem immáron közösen az igazgató nő és Gyuszi bácsi a második Dojomhoz Bagon. Egyszerre kettő? Úha, ez már embert kíván. De felvettem a kesztyűt, vagyis inkább az övet és elkezdtem 20-25 fővel Bagon az edzéseket. Gyuszi bácsi készült és 40-40 négyzetméter tatamit kölcsönadott nekem, hogy legyen min edzeni a lurkókat. Persze a saját készletéből. Így táblázódtak be mindennapjaim. Hétfő+péntek Bag; kedd+csütörtök Gödöllő; hétfő+szerda Veresen edzések. Nagyon jól mennek a dolgok. Közben edzek én is és sok versenyen részt vettünk.
Kempo, Jiu-jitsu, és most még Sumo is. Nagyon szeretek küzdeni az egyesületért és minden Magyar emberért. Ez vitt el odáig, hogy 2015 ben:
Grapling Eb bronz
Kempo világkupa arany
Kempo EB arany
Jiu-Jitsu OB arany
és a hab a tortán: Jiu-Jitsu világbajnokság aranyérem.
Nagyon megható és felemelő érzés a dobogón állni és a Magyar himnuszt hallgatni amit az én, a klubbom és minden magyar emberért játszanak.
Fel is hívtam Gyuszi bácsit aki oktatott aznap és csak ennyit mondtam: “Értünk Szól a Himnusz”
Szerintem mindenki átérzi ennek a mondatnak a súlyát.
Mindez nem valósulhatott volna meg Ilyés Gyuszibácsi nélül, Ilyés-Dubecz Dorkanéni nélkül, Ilyés Gyuszkó nélkül, Etanéni nélkül, Sziklai Petyusz nélkül, Rácz Bali nélkül, na és persze Édesapám támogatása Kerstner Róbert nélkül.
Nagyon szépen köszönök mindent, és immáron a Veresi Küzdősport Egyesület HIVATALOS edzőjeként azon leszek, hogy jókedvű és küzdeni vágyó fiatalok kerüljenek ki a versenyekre, edzésekre.
Végszóként megtanultam egy fontos ellentétet: a “még mindíg”et bármikor le lehet cserélni a “már csak” kifejezésre.
Drága Gyusziiii!!!!Nagyon szépen köszönöm az elismerő szavakat,de nem győzöm elégszer elmondani,hogy javarészt ez a TE érdemed is!!!!Ha TE nem lennél,és nem kezdtél volna el engem edzeni,tiszta szíveddel,lelkeddel foglalkozni velem akkor én most nem tartanék itt!!!!Amikor olvastam a szavaidat könny szökött a szemembe!!!Olyan boldog és büszke vagyok amikor Battán megérdezik ki az edzőm,én mindig elmondom Ilyés Gyula akinek mindezt köszönhetem!A gírja szeretetét,és azt hogy versenyző lehetek!!!!!Köszönöm,hogy a legjobb csapat tagja lehetek!!És ez a TE CSAPATOD!!!!!!!!!!!!!Igazán mindent köszönünk Pajával együtt!!!!