Erre az oldalra várjuk minden kedves hozzászólónk véleményét.
Hozzászólást az oldal alján írhat.
Kategóriák
Veresi Küzdősport EgyesületVeresi Küzdősport EgyesületErre az oldalra várjuk minden kedves hozzászólónk véleményét.
Hozzászólást az oldal alján írhat.
556 hozzászólás a(z) “Vendégkönyv” című bejegyzéshez
Kedves Ilyés Gyula és Zala György!
Rengeteg élménnyel és tapasztalattal lettem gazdagabb a Cross-training instruktor képzésen. Igazi tudást adtatok. A hozzáállásotok is nagyon pozitív volt. Sajnálom, hogy véget ért a tanfolyam. 🙁 🙂
Remélem lesz még szerencsém a jövőben Tőletek tanulni.
Nagyon örülök, hogy megismerhettelek benneteket!
Németh Anita
Tisztelt Gyula Mester és Gyuri Mester!
Bátran állíthatom, hogy a pedagógia magasiskolája, amit számunkra elővezettetek cross-training instruktori képzéseteken. Elképesztő mennyiségű, milyenségű és minőségű tudásanyag elsajátítására nyílt alkalmunk. Saját nézőpontból szemlélve a helyzetet már büszke “hatésfeles”-nek tartom magam! Ezt érti, aki érti 🙂
Egy szó, mint száz, örülök, hogy Veletek dolgozhattam, és bízom benne, hogy lehetőségem nyílik még rá a jövőben!
Köszönettel:
Lant P. Dániel
Cross-training instruktor
Kedves Ilyés Gyula és Zala György!
2016 Október 8-9 én lehetőségem nyílt részt venni az Önök által vezetett Cross Training Instruktor képzésen. Nagyon várta már a képzés kezdetét mert olyan eszközök helyes használatát tanulhattam meg amelyekre idáig nem volt lehetőségem. Már az első nap végére olyan tudás anyaggal lettem gazdagabb amire nem is számítottam és ez még csak az első nap volt. Az Önök szakmai tudása és hitelessége megkérdőjelezhetetlen, előadás módjuk magával ragadó és motiváló. Nagyon sajnálom, hogy ez a pár nap ilyen gyorsan elszaladt de bízom benne, hogy hamarosan egy másik képzésen újra találkozunk.
Tisztelettel!
Sturm Ferenc
Családi nap!!!!
Próbáltam ma a vendégkönyvbe is írni, de valahogy a telefonról ez nem sikerült. Viszont ez mindegy is, hogy hova írom, mert amit én tegnap este itt megint kaptam az egy csoda. Ez a közösség, ez a csapat és természetesen Gyuszi bá egy csoda.
Számomra nagyon nagy élmény volt a fiammal egy tatamin lenni. Már az is nagyon nagy élmény, hogy látom minden kedden és csütörtökön, hogy milyen nagy örömmel szalad fel a lépcsőn. Mindezt úgy, hogy nem én erőltettem neki. Nem is indult egyszerűen az ő judo karrierje. Első edzés után azt mondta nekem, hogy soga többé nem jön. Pedig tudtam, hogy a mozgásában és az egyensúlyában mennyit tudna ez javítani. De akkor sem erőltettem neki. Majd, amikor látta a sikereimet és az érmeimet, azt kérdezte egy fél évvel később, hogy “mikor mehetek újra?”. Erre azt mondtam, “majd ha nagyon akarsz menni!”. Innentől több mint egy hónapig rágta a fülem. Olyan nehezen mondtam minden nap neki, hogy majd mehetsz, majd később, miközben minden vágyam az volt, hogy megismerje ezt a gyönyörű sportágat, ezt a szellemiséget, ami oly sokat adott nekem is és megváltoztatta az egész életem. Mai napig emlékszem az én kedd és csütörtök estéimre, amikor futottam Újpesten a barátaimmal az Aradi utca iskolához, hogy ki ér előbb az edzésre, hogy ki találkozik előbb a mi szeretett Pista bácsinkkal, aki egyébként Horváth István volt, akiről az UTE csodásan felújított judo termét nevezték el.
Ez a sportág sokkal több mint egy egyszerű sport! Sokkal több annál! Engem teljesen megváltoztattot és a helyes irányba terelt. Óráig tudnák mesélni róla, hogy mitől tett jobb emberré ez engem és hogy terelt jobb írányba. De nem én vagyok a fontos, sokkal inkább a fiam, hogy ez neki is megadatik. Mert ezt érzem minden kedden és csütörtökön, hogy ezt mostmár a fiam is átéli. Fut felfelé a lépcsőn, hogy ő legyen itt legelőször és kiabál, hogy “Szia Gyuszi bácsi!!!!”.
És ezek után ez a tegnap esti családi nap számomra maga volt a csoda!!!! És ezt már rég könnyek közt gépelem. A fiammal egy szőnyegen edzeni, igazi komoly edzésen együtt lenni vele, tanítgatni a o soto garit neki a szőnyegen, majd az uchi komit magyarázni neki, mert még a dobásokat nem tudja. Aztán a befordulás után küzdeni vele, úgy hogy sikerélménye legyen, akkorát beleúgrani a dobásaiba úgy hogy nehogy baja legyen. Hatalmas, leírhatatlan élmény volt nekem. Azt mondta utána nekem a fiam, hogy legyőztelek földharcban, kigáncsoltalak, de a legjobb az volt, hogy mekkorát dobtam rajtad!!!! Ezért érdemes volt, eddig élnem!
És ezt mind neked köszönhetjük Gyuszi bácsi a fiam és én is!!!! Köszönjük szépen!
Következő vágyam, hogy a fiam dan vizsgáján én lehessek az ukéja, még ha ez csak 20 év múlva lesz és mindenem fájni fog még jobban, akkor is ott fogok neki ugrálni és erre a első közös edzésünkre fogok emlékezni akkor!!!!
Mégegyszer köszönöm szépen, hogy itt lehettünk!!!!
Sziklai Tomika és Sziklai Péter
Kedves Gyuszibácsi!
Az október 12. családi nap fenomenális volt. Látni ahogy ennyi gyerek a szülőkkel együtt mozog, dolgozik, jól érzi magát a szőnyegen megfizethetetlen. Nagyon nagy élmény volt számomra látni ezt és részese lenni hiszen még hasonlóra sem került soha sor életemben.
Köszönöm hogy részese lehettem.
2013 szeptemberében ismertem meg Gyuszibácsit. 1 év élsport után megtörve cél nélkül kerültem hozzá. Sokan lemondtak rólam de Ő meglátott bennem valamit. Nemsokára rá kaptam 2 csoportot is, hogy vezessem az edzéseiket. Nagyon nagy élmény volt hiszen ez volt az álmom és valóra vált.
Megkaptam Gödöllőt és Bagot is ahol nagyon nagy örömmel fogadtak. Immáron másfél éve vagyok jelen az iskolákban, a csoportok létszáma meghaladja a 40 főt(gödöllő+bag).
Nagyon szépen köszönök mindent Ilyés Gyuszibácsinak, hogy elindított utamon, tanított, nevelt, segített, és hogy nagyon szeret. Gyuszibácsi felesége Dorkanéni nagyon sokat segít nekem a háttérmunkákba és fogadott fiaként szeret.
Nagyon szeretem Őket és az egész közösséget. Nem tudom most hol lennék ha Ők ketten nincsenek.
Kerstner Robi
Kedves Gyula!
A személyed, minden általam ismert tanár közül kitűnik, mert elképesztően profi módon értesz az emberek “nyelvén” és ahhoz amit képviselsz!
A Cross-Trainer instruktori képzésre is, főleg a személyed és az általad képviselt filozófia miatt jelentkeztem. Amit a két napból ki lehetett hozni, azt ketten Gyurival, messze túlteljesítettétek! Nagyon részletes, mindenre kiterjedő képzést kaptunk. A képzést, minden funkcionális sport szerelmesének, csak ajánlani tudom!
Tíz éves a Veresi Küzdősport Egyesület!
Tíz éves a veresi judo
Gondoltam, egy kávészünet elegendő időnek bizonyul egy rövid kérdés megválaszolására, de be kell vallanom, nem így lett.
Még követni is nehéz volt a szinte bemagolásnak tetsző katonás rendbe szedett felsorolást, melyet, ha álmából felébresztik, akkor is tökéletesen tud. Nem csak statisztikai adat, hogy közel ezer érmet szerzett az egyesülete, hogy hat sportágban eredményes és rendre dobogón látja tanítványait, hogy példaértékű és egyedül álló a pedagógiai útmutatás, hogy saját könyvtárat alakított, hogy hetente több mint száz Judoka hajol meg előtte a Sensei Rei! vezényszóra, hogy egy iskolaévben majd 40 versenyen vesz részt a tanítványaival, hogy nyolc különböző csoportban folyik a teljesen egyedül álló oktatás. Tovább is van, mondjam még? Ezek nem csak száraz adatok.
Szolíd mosollyal arcán kérdezi, azért ez nem rossz ugye? Álmodott és megvalósított. Veresegyház polgármestere Bellai János díjat adományozott melyet büszkén mutat fel. Érthető a büszkesége, de székéről lassan, méltóságteljesen felállva két kezét a fal felé mutatva azt mondja: nézd, ezek itt mind az én okleveleim. Több száz rajz, melyeken csak egy azonos pont van, Gyuszibácsi. Judokák, akik alig pár évesek, ceruzát és zsírkrétát ragadnak, hogy adhassanak valamit annak aki hétről hétre segít csomót kötni az övre. Ismét felém fordulva már kicsit üveges a tekintete, érzem, belül örömkönnyek árasztják el, valami olyasmit sugallva, a küldetésem beteljesedett. Mára hatalmas családdá vált, egy család, ahol mindenki otthon van, ahol mindenkinek helye van.
A Veresegyházi Küzdősport Egyesület 10. éve példaértékű működése, engem is zavarba ejt. Nem kizárólag a tengernyi érmek sokasága, hanem az oda vezető út, amely kimagasló szakmaiságról és acélos jellemről árulkodik. Megdöbbentő hogy egy 60 perces Judo edzés milyen sokrétű. Nem kizárólag a fizikai erő és technika dominál, komoly szellemi tudás és pszichológiai útmutatás kíséri a technikai gyakorlatokat. Kezdem megérteni a Triangoló üzletház lépcsőin felszökellő fürge csöppségeket. Talán valami mágikus erő vonzza őket, de egyre csak jönnek és széles mosollyal arcukon csapnak bele a szikla keménységű tenyérbe, miközben hangosan kiáltják, Jónapotgyuszibácsi! Tudják, kemény 60 perc következik, de mégis őszinte szeretet árad belőlük, látom, ahogy egymásra mosolyognak, ahogy találkozik a szivacs a sziklával amikor mancsot ráznak. Lehetnék 40 évvel fiatalabb és akkor én is lehetnék kis hópihe, aki hetente háromszor beszáll ide. De nem vagyok, ezért majd este hét órakor, a felnőtt edzésen kérek segítséget, hogy tudjak csomót kötni, és akkor én is meghajlok a Rei! vezényszóra. De látom hogy közeledik a kisfiam, akit feleségem kísér. Fiam, már a kocsiban átöltözött, hogy minél előbb tatamira léphessen, párom velem együtt öltözik majd át legkisebb gyermekem a tatami szélén folytat megfigyelést és három évesen már azt kérdezi, hogy ő mikor fog Judozni? Eljöttünk otthonról Judo edzésre, és haza érkeztünk.
Fiam belecsap Gyuszibácsi tenyerébe aki harsányan üdvözli: Jó napot Dániel!
A Veresegyházi Küzdősport Egyesület 2016. szeptember 11.-én ünnepli 10. évfordulóját.
Ezen idő alatt nebulók százai találták meg a helyes utat Ilyés Gyula segítségével.
Tíz év alatt megannyi gyermekből vált érett felnőtt, akik rendre visszajárnak Gyuszibácsihoz, aki álmodott és megvalósított.
Mit is kívánhatnék? Rengeteg rajzot a falra!
Egy újabb felkérést kaptam a legkedvesebb edzőmtől Gyuszától hogy írjak egy pár sort az utolsó versenyünkről és persze egy fantasztikus edzőtáborról!!
Majusban volt egy gírja verseny ami azt hiszem úgy sikerült ahogyan azt elterveztük!Ketten a férjemmel Pajával összesen 6 érmet hoztunk haza!Nagyon jól sikerült a felkészülésünk,hatalmas jó volt a csapat az edzőnk, Gyuszi pedig mint mindig hatalmas energiát adott mindenkinek!!!A csapat megint együtt lélegzett,együtt dobbant a szív amikor valamelyikünk épp küzdött!!!!!Hajrá Veres!!Együtt bármire képesek vagyunk!!!!
Júliusban edzőtáboroztunk egyet Agárdon!Életem első edzőtábora amikor nem csak nézőként vettem részt!Nagyon vártam már hogy én is kipróbálhassam magam,vajon mit bírok ilyen megterhelés alatt!Ez aut jelenti hogy napi három edzésünk volt,na meg persze este egy kis levezetés/játék/!Nem bántam meg hogy elmentem és végigcsináltam!Rengetegett adott nekem ez a tábor!Fantasztikus emberekkel,fantasztikus edzővel,egy nagyon kemény de hihetetlenül színvonalas edzőtábornak lehettünk részesei!Köszönöm a reggeli ébresztőt a síppal,felemelő érzés volt reggel hatkor!!
Végezetül,nagyon elfáradtunk,nagyon feltöltődtünk,és nagyon jó emberek társaságában lehettünk 3 napon keresztül!!
Köszönjük Gyuszi az élményt!!!Ismét nem csalódtam benned!!!!
Hatalmas öleléssel:Paja,Klau
Sziasztok!
Kerecseny Attila apukája vagyok és a fiammal együtt részt vettem a júniusi judo edzőtáboron.
Eredetileg azért mentem én is a táborba hogy ott legyek a 8 éves fiamnak, ha hiányozna vagy szüksége volna apára, anyára (szülők tudják miről beszélek) és ha már ott voltam, gondoltam beállok edzeni. Nagyon jól döntöttem, imádtam minden pillanatát a judo edzést az erősítéseket, talán még a „SÓLYÁT” is. Az edzések kemények és fárasztóak voltak, nagyon élveztem.
A napi edzések mellett vitorláztunk, hajókiránduláson voltunk, fürödtünk a Velencei tóban, fociztunk, sőt a nagyobbakkal még a szálloda profi edzőtermébe is eljutottunk.
Kétségtelenül nagyon izgalmas és mozgalmas volt a tábor, unatkozni nem volt időnk.
Az előzőévben is voltunk és az is nagyon tetszett, akkor és most is a társaság remek volt. Gyuszi, Robi és Dorkán kívül a nagyobb srácok is vigyáztak a kisebbekre, mintha csak egy nagy családi üdülés lett volna.
Természetesen a szállással és az ellátással is elégedettek voltunk, remélem jövőre is tudunk menni, már alig várjuk!
Üdv! Kerecseny Attila (Szemi)
Kedves Mindenki!
Mint mindenkinél legalább egyszer, nálam is új fejezet kezdődik az életben. Természetesen ez nem egy búcsú, hisz amikor csak tehetem lemegyek edzésre, de most még kevesebb időm lesz rá mint eddig. Viszont sose fogom elfelejteni az iszonyat jó edzéseket, edzőtáborokat, a SÓLYÁT, a szidásokat, amik segítettek, hogy többek legyünk, az évzárókat, ünnepeket és amikor a kempo versenyeken vicces sztorikkal ütöttük el a 8 órás várakozási időt.
És itt (is) szeretném megköszönni Ilyés Gyulának, hogy egyengette utamat, hisz hatalmas részben segített nekem. Nem jártam sok egyesületbe, de bizton állíthatom, hogy ez a legjobb messze földön!
Üdvözlettel,
Gaál Bendegúz